A cserkész portya

A cserkész portya.

Elérkezett a csapatunk első portyája is. Az érkezés időpontja péntek

A helyszín Babarcszőlős volt, és egy lovarda épületében szálltunk meg. Elsőként a szállásunkat foglaltuk el. Majd megismerkedtünk a környékkel, hogy pontosabban hol is fogjuk eltölteni ezt a 2,5 napot. Aztán a vacsora következett amit még minekünk kellett hozni mert a többi étkezésnél már a tábori konyhából került elő az élelmiszer és ott is lett elkészítve. A vacsora után még volt idő megnézni a lovakat, de utána már a zászlólevonás következett. Körülbelül ennyi fért bele ebbe a napba.

Résztvevők:

B. Joel

B. Bálint

B. Benedek

K. Sámuel

R.Koppány

B.Noémi

N.Bulcsú

N. Ajándok

R. Édua

K. Merse

R.Boróka

B.Bianka

T. Fanni

B. Brigitta

A második nap volt igazából a leglényegesebb. Ez a nap szinte egészen csak a próbáról és a felkészülésről szólt. A reggeli után teljes egész nap cserkészingben kellett lennünk. Zászló felvonás is volt, utána alakizás. Amin gyakorolni kellett a szabályos menetelést, fordulásokat, tisztelgéseket vezényszavakat (ezeket csak az őrsvezető vagy a parancsnok mondhassa .) stb..............

Utána pedig szabadidő volt. Szabadidőben sokféle dolgot lehetett csinálni, de persze voltak olyanok is amiket Tiszi ( Tiszi = Gyuri Bácsi ez az ő cserkész "18 plusszos" beceneve ) nem nézett jó szemmel. Pl: ha valaki(k) felmásztak a 4 méter magasan álló szalma boglya tetejére vagy ha használták a lovaskocsikat. Ezekért lehetett mínusz pontot kapni, mivel a próbázásban az is benne volt, hogy a portya többi napjában hogy tartjuk magunkat.

Szabadidő után pedig következet Tiszi tanítása, ahol elmondta mik lesznek, mit fognak kérdezni a portyán, miből lehet "készülni". Vázlatban ezek voltak a fő témák:

- Magyarság ismeret

- Vallás

- Cserkész történelem

- EÜ

- Csomózás

Magyarság ismeretből az alapdolgokat kellett tudni....

Vallásból is az alapokat a Miatyánkot a jelképeket és a Bibliát

Cserkész történelemből is jó volt tudni, egy kicsit beszélni BP-ről a cserkészet alapítójáról, hogy mikor született mikor alapította az első cserkész csapatot ( akik egyébként kezdetben pont annyian voltak mint mi, 24-en ) aztán mikor alakult az első lányőrs mikor kezdődött el a Magyar Cserkész Szövetség munkássága. Ki volt Gróf Teleki Pál? stb..........

EÜ-ből a vörös arcú és a fehér arcú ájulást vettük és, hogy mi ilyenkor a teendő a napszúrás tüneteit és ellátását, és a kétféle vérzés ( vénás és artériás ) kezelését , ellátását.

És végül de nem utolsó sorban csomózásból a svábhurkot a szorító nyolcast az egyszerű kettőst és a csúszó hurkot.

Még megtanultuk a tíz cserkész törvényt és az alakizást is.

Utána pedig következett a várva várt vagy nem várt próba a nyakkendőért. A próba láza mindenkit tűzbe hozott nem volt kivétel, mindenki izgult valaki többé valaki kevésbé .

A próbánál egy 2,5 kilóméteres úton kellett végig menni ahol állomásonként voltak elhelyezve a próbák és a próbáztatók ( a próbáztatók a tízesek tisztjei, tagjai voltak. Köszönet nekik) . A próbán ugyanazok voltak amiket Gyuri bácsi mondott. Aki megtanulta, az megtanulta aki nem az nem. Miután mindenki végig ment a pályán és megkapta a rejtjeles osztályzatokat amiket csak a próbáztatók és a Csapat Parancsnok értett. Egy kis szabad idő után következett az eredményhirdetés a tábortűznél.

Meg persze a tábortűz. Minden nap végén volt egy. Az első nap a fiúk (Vakond őrs) rakták meg Pénteken a második nap a lányok ( Búzavirág őrs) Szombaton. Persze a fiúké jobban égett :) de a lányoké se égett rosszul (egy kis segítség után). A tábortűznél este 11-ig lehetett maradni, és persze a legtöbben éltek ezzel a lehetőséggel. És ilyenkor folytatódott a beszélgetés.

Egyébként a próbán szerencsére mindenki átjutott. Valaki könnyen, valaki nehezebben, de fő az eredmény és az mindenkinél megvolt.

Aztán ahogy rendje van elkövetkezett a portya legszomorúbb pillanat a búcsúzás. Ez nem ment könnyen, nekem legalábbis nem. Elbírtam volna még viselni 1-2 hetet itt. De majd legközelebb találkozunk újra.